SZTÁLIN ÉS HÓHÉRAI
A zsarnok, és akik neki gyilkoltak

Ami Oroszországban a huszadik század első felében történt, azt nálunk mindig csak felületesen emlegetik, mintha, kicsit szemérmesen, a saját bűneinket, vagy legalábbis titkainkat rejtegetnénk.
Többnyire Sztálin és Berija neve kerül szóba, mint minden rossz okozója, és kevés szó esik a hatalmi harcokban elvérzett ellenfeleikről, a kiszolgálók sokaságáról, közöttük az olyan jól ismert nevekről, mint például Mikojan, Molotov, Vorosilov, Bulganin, vagy Hruscsov elvtárs. Lenin, Trockij? Mintha nem is oda tartoznának.
A most megjelent kötet nagy erénye, hogy egy kivülálló angol történész munkája, aki - amint a könyv végén található jegyzetek mennyisége is mutatja - alaposan átrágta magát a fellelhető irattári anyagokon, és láthatóan kizárólag a hitelességre, a tények közreadására törekedett.
A körülmények minden ember életében sokat számítanak, senki sem marad az, aminek születik, sokaknál elvész az ártatlanság, és elindul egy ördögi folyamat, amiből nem lehet kilépni, és amit - utólag is - nehéz megmagyarázni. Ez utóbbira vállalkozott Donald Rayfield, amikor Sztálin életét a kezdetektől, a Gruziában töltött évektől, az egyházi tanulmányokon át, a közönséges büncselekményekben való részvételékig aprólékosan követi. Képzeletünkben egy darabos, mogorva, nyers ember képe él, de mint kiderül, egy igen olvasott, nagyon éles eszű emberről van szó, akinek belső énjét sosem ismerhettük volna meg, ha az általa elolvasott igen komoly irodalmi és filozófiai könyveket nem látta volna el olyan "széljegyzetekkel", amiről szavakban soha senkinek nem nyilatkozott.
A bolsevikok körében már a kezdetekban, az 1917-es forradalom előtt tekintélye volt, a maga puritánságával, megbízhatóságával kivívta Lenin rokonszenvét is, és ahogyan a könyv szerzője jellemzi "Sztálin vonzerejének az volt a titka, hogy minél jobban megismerte az ember, annál jobban bámulta benne a könyörtelen cselekvés és a mélyen rejtőző intellektus különös elegyét."
Az évek multával aztán szép lassan kiépíti a maga birodalmát, olyan embereket tesz pozíciókba, akik maximálisan kiszolgálják, és akikben meg van a bizalma, de akiket egyik pillanatról a másikra, kreált okokból, bármikor eltávolithat a hatalomból. Leszámol mindenkivel, előbb a lehetséges vetélytársakkal, azután az egyházzal, a kulákokkal, az értelmiséggel, a tábornokokkal, egyszóval, szép sorban, a társadalom minden rétegével.
"Ha Sztálin valamiben zseni volt, hát személyzetisként volt az. Látszólag középszerű emberekkel vette körül magát, és rendkivül hatékonyan használta őket."
Veszedelmes, vérengző beosztottjai nem válogatnak az eszközökben, mindenre képesek, céljuk nem más, mint egyszerűen a hatalom megtartása, ami, jól tudják, egyben az életüket is jelenti.
Létrejön a Cseka, majd az NKVD, a Gulag táborok, és tömegével "tisztogatják" a lakosságot, emberek milliói halnak éhen, pusztulnak el az erőszaktól, majd ezt tetézve a világháborúban.
Nehezen érti az utókor, hogy mi lehetett az oka, hogy soha nem fordultak szembe vele, hogy beosztottak tömkelege tett eleget a legvadatt parancsnak is, hogy eltüntek az erkölcsi gátak, hogy többé nem számított a baráti vagy rokoni kapcsolat. Pedig egyszerűen a félelem a válasz. Könyörtelenül elbántak a "vétkes", pláne a nemkivánatos személyekkel, többnyire a teljes rokonságukat is beleértve. Érzelmek nem léteztek ebben a milliőben. Jó példa erre Sztálin orvosa, aki az idős, gyengélkedő Sztálinnak pihenőt, a munkától visszavonulást ajánlott. "Gazdája", hálából a jó tanácsért, utasította Beriját, hogy "Rakjátok rendbe Vinogradovot!" - ami esetében sem sok jót jelenthetett.
Hogyan tiporták le a keleti blokk országait, hogyan tüntek el népek a Kaukázusból, honnan is ered a csecsenek vad orosz ellenessége, mit szólt Trockij Lengyelország feldarabolásához, milyen kapcsolatban volt Gorkij vagy Solohov Sztálinnal, milyen ember is volt Lenin, Trockij, vagy mondjuk a "mi" Kun Bélánk? Ezernyi érdekes kérdés, amire választ ad a szerző.
Tanulságokkal teli, nagyon érdekes könyv, amit már csak azért is érdemes elolvasni, hogy tisztán lássuk, a nyugati demokráciák államfői - a háborús évek alatt - milyen könnyen ölelték keblükre Sztálint, milyen gyorsan szemet hunytak húszévnyi rémuralma felett, amint az érdekük úgy kívánta.

PARK KIADÓ
4900 Ft., 616 oldal, 150x225 mm, keményfedelű, védőborítóval.